A szakértők szerint a rendkívüli hőség hátterében a globális klímaváltozás és annak hatásai állnak. Európa különösen érzékeny terület a szélsőséges időjárási jelenségek tekintetében, mivel a Földközi-tenger és a Szahara térsége közötti meleg levegőfolyamatok egyre gyakoribbak. Az egyik fő tényező, hogy a Szahara térségéből származó afrikai forró légtömegek egyre gyakrabban érik el Európát. Ezek a légtömegek a Földközi-tenger felé haladva még több nedvességet vesznek fel, amely fokozza a hőérzetet és a páratartalmat. Az évről évre fokozódó klímaváltozás következményeként ezek a forró levegőáramlások egyre mélyebbre hatolnak Közép-Európába, így Magyarország is egyre gyakrabban találkozhat extrém hőmérsékletekkel. El Niño hatása: A globális időjárásváltozásokra a 2015-ös erős El Niño-jelenség is jelentős hatással van.

Az El Niño, amely elsősorban a Csendes-óceán térségében okoz hőmérsékletváltozást, a globális légkörzési rendszereken keresztül Európában is érezhető. A jelenség hozzájárul a stabil magasnyomású légtömegek kialakulásához, amelyek hosszabb ideig tartó hőséget eredményeznek. Magyarország különösen érzékeny:

Az előrejelzések alapján minden korábbi nyári hőmérsékleti rekord veszélyben van, beleértve a 2007-ben Kiskunhalason mért 41,9 Celsius-fokos országos csúcsot is.

A szokatlanul meleg tavasz után a száraz, anticiklonális légköri feltételek kedveznek a szélsőséges hőhullámok kialakulásának. Magyarország földrajzi elhelyezkedése különösen kedvez az ilyen szélsőséges időjárási jelenségeknek. A Kárpát-medence domborzati viszonyai miatt a meleg levegő gyakran „csapdába esik”, ami tovább növeli a hőmérsékletet. Különösen az Alföld és a Duna-Tisza köze érintett, ahol a nyári anticiklonális helyzetekben a talajnedvesség gyorsan apadhat, ami még tovább fokozza az aszályt és a hőséget. A következmények Mezőgazdasági hatások: A szélsőséges hőhullámoknak különösen komoly mezőgazdasági következményei lehetnek. A szakértők figyelmeztetnek, hogy rendkívüli aszályra kell számítani, amely komolyan veszélyezteti a terméshozamokat. A vízkészletek gyors apadása miatt a vízhasználati korlátozások bevezetése is várható.

A magas hőmérséklet és az alacsony csapadékmennyiség következményeként a földek kiszáradhatnak, ami hatással lesz a mezőgazdasági termelésre, különösen a gabonafélék és zöldségek esetében. Infrastruktúra és közlekedés. A hőség nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az infrastruktúrát is próbára teszi. A közlekedési hálózatok – különösen a vasúti sínek és aszfaltburkolatok – károsodhatnak, mivel a magas hőmérséklet hatására az anyagok megváltozhatnak, és a sínek elgörbülhetnek. A hűtőrendszerek túlterhelése miatt az áramellátásban is zavarok keletkezhetnek, különösen a légkondicionálók és egyéb hűtési rendszerek fokozott igénybevétele következtében.